(szerelemkísértés)
Azon az úton
jársz, melyen macskáim indulnak portyázni
éjszakánként, agyam
lámpafénnyel elfüggönyzött utcáin,
s ha szimatot fognak, könnyen
rád találnak. Én hagyni fogom,
hadd játszanak.
(kedvesség)
Macskám
elejtett rigó tetemét vonszolja a lábtörlőre.
Megehetem.
Nekem fogta.
Büszke és erős.
Önzetlen, mint egy szétnyitott tenyér, és
odaadó-meghunyászkodó, mint a
tenyérbe simuló arc.
(Egyenlítő öve a derekamon)
Olyan önfeledten
szeretnék csatangolni szerte,
mint az a macska,
aki tegnap utcánkban baktatott,
akinek farkincájára akadt a Hold és úgy vonszolta
maga után, mint egy
üres konzervdobozt.
(zseboroszlánok)
Mostanában inkább oroszlánokra
gondolok sokat.
Oroszlánokra, akik elaludtak
vagy elkóboroltak.
Hogy létezik-e olyan erős szél,
mely felborzolja sörényüket újra?
Homokvihar érkezik a sivatagba
és csontjaikat kitakarja.
A dűnék íve izmos testük húrja.
De maradok itthon.
Az én macskáim éjszakára sem
mennek ki szívesen a házból.
No comments:
Post a Comment